Oldalletöltések száma: 10395867
2019. október 14. hétfő 10:58,
Helén napja van.

Nyitott szemmel nem tüsszentünk

tussznetes wikipediaA tüsszentés hozzátartozik az ember mindennapjaihoz, természetes jelenség, amely olykor igen rosszkor érkezik. Például vezetés, színházi előadás, vagy szerelmi légyott közben. Ez utóbbi egyébként akár össze is függhet az adott pillanat ingereivel.

   Erotikus gondolatok és orgazmus is válthat ki kisebb tüsszentési rohamot. Van, aki erős fény vagy napfény hatására is tüsszent. A Drportal.hu meglepő tényeket írt le a tüsszentésről.

   Sokan nem gondolják, de a tüsszentés sebessége akár 160 km/órás is lehet és a kiáramló, kitüsszentett köpet és a légzési gázok keveréke akár 8 méter távolságot is megtehet. A tüsszentés akár 40 000 részecskét, köztük vírusokat és baktériumokat is tartalmazhat. A tüsszentési reflex tulajdonképpen egy automatikus védekezési mechanizmus, ami a szervezetben megjelenő kórokozók és irritáló anyagok eltávolítását végzi.
   Az emberek 17-35%-a érzékeny az erős fényre úgy, hogy a fény tüsszentési ingerként hat. Ez az úgynevezett fotikus tüsszentési reflex. A tulajdonság valószínűleg genetikai úton öröklődik, ami valamilyen szövevényes idegpályákon keresztül kapcsolja össze a fényérzékelést és a tüsszentést kiváltó reflexet.
   Vannak, akik már megtapasztalták, hogy az erotikus gondolatok és az orgazmus is válthat ki kisebb tüsszentési rohamot mégpedig gyakrabban, mint gondolnánk. Bár nincsenek pontos adatok, bizonyos becslések szerint minden negyedik embernél előfordul, hogy az erotikus fantáziák vagy maga a szexuális együttlét tüsszentési ingerként is működik. Ezt a furcsa párosítást a 70-es években említi először a szakirodalom, főképpen férfiak esetében, de nők is jelentkeztek már hasonló tapasztalatokkal. A kiváltó ok valószínűleg a paraszimpatikus idegrendszer összeköttetései vagy az orr és a nemiszervek területén található hasonló erektilis szövetekben keresendő.    Egy másik reflexmechanizmussal a jóllakottság is okozhat tüsszentési rohamokat ami kontrollálhatatlan tüsszentéshez vezethet, a gyomorfal feszülésével magyarázható. Ez a tulajdonság – a fény által kiváltott tüsszentési reflexhez hasonlóan – szintén genetikai úton öröklődik.
   Általánosan elterjedt tévhit, hogy tüsszentéskor megáll az ember szíve. Ez abból adódik, hogy a mellkasban hirtelen fellépő nyomásváltozás átmenetileg kihat a vérkeringésre is, így a szív ritmusa hirtelen megváltozhat. Ezt érzékelhetjük úgy, mintha hirtelen kimaradna egy ütés, de a szív valójában nem áll meg. Meglepő tény lehet ugyanakkor, hogy alvás közben tüsszenteni biztosan nem fogunk, mert a reflex nem tud álmunkban aktiválódni. Egészen pontosan a reflexet alkotó idegpályák is velünk együtt a test izmai is nyugalmi állapotba kerülnek az úgynevezett REM fázisban, amikor álmodni szoktunk.
   Normális esetben az ember megússza 2-3 tüsszentéssel, de e téren is vannak szélsőséges estetek, a brit Donna Griffiths lett a tüsszentések világrekordere ugyanis 1981. január 13. napjától 1983. szeptember 16. napjáig folyamatosan tüsszentett.
   A brit hölgy igen jó edzettségi állapotban lehetett, mert a tüsszentés akár fel is érhetne egy gyors edzéssel. Tüsszentéskor a mellkasban és a légutakban kialakuló erőviszonyokat a mellkas és a has izmai, a rekeszizom, a nyak és a torok izmai együttesen alakítják ki. Ez nem ki erőkifejtést jelent, ami egy pillanat alatt megy végbe. Ennek köszönhető a tüsszentés robbanásszerű mivolta.
   Autóvezetéskor kifejezetten veszélyes, hogy nyitott szemmel nem lehet tüsszenteni, ugyanis a tüsszentési reflex része, hogy automatikusan becsukjuk a szemünket. Van egy olyan tévhit is, hogy máskülönben olyan nagy lenne a szemüregben a nyomás, hogy máskülönben kiugrana a szemgolyónk. Ennek nincs valóságalapja.
   Vannak esetek, amikor az ember mindent elkövet, hogy ne tüsszentsen, viszont a visszatartott tüsszentés akár belső sérüléseket is okozhat. Az orr- és szájüregben hirtelen megemelkedő nyomás hatására beszakadhat a dobhártya, megrepedhetnek a szemgolyó hajszálerei, de akár az agyi vérkeringés is sérülhet. Ennek oka, hogy a koponya üregeit számos járat köti össze, ezekben többnyire erek és idegek futnak, ezek alternatív útvonalat jelentenek a hirtelen nyomás elvezetésében – írta a Drportal.hu.